Cserkeszőlő
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE
Az Alföld még érintetlen természeti értékekben leggazdagabb része a Tisza és Körös folyók által közrefogott Tiszazug, melynek legfiatalabb települése a 2500 állandó lakosú Cserkeszolo, a környék idegenforgalmi központja.
A település 1943-ban feltárt, 2300 m mélységu 82 Celsius fokos gyógy-termál vizének köszönheti népszeruségét.
A nagyhatású gyógyvíz több évtizedes tapasztalatok alapján bizonyította gyógyhatását, az alkálikloridos, hidrogénkarbonátos vize hivatalos gyógyvíz-minosítéssel rendelkezik.
A teljesen felújított gyógy- és strandfürdoben eredményesen gyógyíthatók a krónikus mozgásszervi, reumatikus betegségek, valamint a nogyógyászati bántalmak. A gyógyulni vágyók kényelmét szolgálja a helyben történo orvosi rendelés, a fizióterápiás, ill. a masszázs, vízsugármasszázs kezelések.
Cserkeszolo a Kecskemét-Gyula közötti 44-es számú foútvonal mellett helyezkedik el, megközelítheto Budapestrol az
- M5-ösautópályán, ill. Kecskeméttol 45 km-re a 44-es foútvonalon.
Környezo nagyobb városok: Szolnok, Kecskemét, Szentes, Szarvas. A település az ország minden részérol autóbusszal is könnyen megközelítheto. Naponta reggeltol késo délutánig több járat is érkezik és indul a fürdo melletti autóbusz-pályaudvarról.
A település igazi üdülofalu, népessége szezonban több mint kétszerese az állandó lakosságnak. Az idegenforgalmi szezon a
- gyógyvíznek köszönhetoen már áprilisban megkezdodik, de a strand és gyógyfürdo egész évben nyitva van, a mellette lévo szállodával
- és kempinggel együtt.
A település és környéke elso sorban a nyugodt, természetes környezetben pihenni, ill. gyógyulni vágyóknak ideális helye.
A Református- és Katolikus templomokban rendszeresen tartanak istentiszteletet.
A horgászatot és vadászatot, kerékpáros és víziturizmust kedvelok többféle programot találnak a környéken.
A Szarvasi Arborétum 30 km, a Tiszakürti Arborétum 10 km, a Tisza és Körös folyók és holtágak 8-10 km, horgásztavak 5-10 km távolságra vannak.
A cserkeszoloi erdoben található tölgyes csoport országos védelmet élvez.
A település nevében is szerepel a környék jellegzetes növénye. Hatalmas szoloültetvények vannak körös-körül. Alföldi borok élvezete mellett több étterem is várja a vendégeket és egy igazi tanyasi vendégház oshonos háziállatokkal és lovaglási, lovaskocsizási lehetoséggel.
A homokos talajon igen elterjedt a fóliakertészet, biztosítva a vendégek részére is a friss zöldségellátást.
Településtörténet
Cserkeszőlő település 1952. január 1-tol létezik, mint önálló község, előtte Tiszakürt része volt. Mint Tiszakürt, így Cserkeszőlő is több mint 1000 éven keresztül magyarlakta település. A "Cserke" név feltehetően felderítő parancsnokot jelent, amit megőrzött a népi emlékezet, mint Cserke vezér.
1943-ban egy olajkút fúrás során olajat ugyan nem találnak, de megtalálják Cserke jövendő hírnevét, az akkor 93 Celsius-fokos
- termálvizet, ami több mint 2000 méter mélyből tör fel.
A háború alatt a kút le volt zárva, 1948-ban felnyitották. A vizsgálatok később kiderítették - amit az elfolyó melegvíz környékén a homokban gödröt ásó emberek ösztönösen éreztek - a termálvíz nagyhatású gyógyvíz. Cserkeszőlő kialakulásában igen nagy szerepet kapott a homokos talajban történő szőlő telepítés, így alakult ki a ma használatos név is.
A gyógyfürdő építését 1955-ben kezdték meg - ezt követően egyre népszerübb lett a környező települések és városok lakói között.
A méltóan nagyhíru gyógyvíz ellenére a fürdő környezetének fejlesztése 1998-ig nem kapott megfelelő hangsúlyt,
- de az elmúlt 4 évben a fürdő teljes felújítása és jelentős fejlesztése megtörtént, a környezete megszépült, így méltóképpen tudja várni vendégeit a település.
|